A gyermektartásdíj

A kiskorú gyermeket megillető tartásdíjat a szülői felügyeletet gyakorló szülő (vagy a gyermeket gondozó más személy) részére kell kifizetni, aki azonban azt köteles a gyermek szükségletére fordítani.

A gyermektartásdíj pénzben történő megfizetése esetén a gyermeket gondozó dönti el, hogy elfogadja a kötelezett önkéntes teljesítését (a kötelezett közvetlenül a jogosultnak fizet), vagy kéri a gyermektartásdíjnak a kötelezett munkáltatójánál történő letiltását (a tartásdíj összegét a munkáltató levonja, és megküldi a jogosultnak).

Megváltható-e a gyermektartásdíj?

A tartásra kötelezett és a gyermeket ténylegesen eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban is, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségének fejében nem havonkénti rendszeres összeget fizet, hanem - ennek úgymond teljes vagy időszakos megváltásaként - megfelelő értékű vagyontárgyat vagy ingatlant (pl. lakást) ad a jogosultnak (a Legfelsőbb Bíróság PK 106. sz. állásfoglalása értelmében).

Abban az esetben, ha a kötelezett a gyermektartást pl. vagyontárgy szolgáltatásával kívánja teljesíteni, és e tárgyban a felek egyezséget kívánnak kötni, a bíróságnak az egyezségkötés előtt fel kell tárni a felek jövedelmi és vagyoni viszonyait. Vizsgálni kell, hogy a gyermek élelmezése, ruházkodása milyen anyagi terhet ró az őt gondozó szülőre, a gondozó szülő a tartásdíj-fizetési kötelezettség szünetelése idején képes-e saját jövedelméből a gyermeknek megfelelő eltartást biztosítani, a megállapodás szerinti elszámolás arányban áll-e a kötelezettet terhelő gyermektartásdíj összegével. Az egyezségben meg kell határozni a havi tartásdíj mértékét, a vagyontárgy értékét, és azt, hogy a gyermeket megillető tartásdíjat mikortól meddig terjedő időre tekintik elszámoltnak a vagyontárgy fejében a felek.

Az ilyen megállapodás érvényességéhez bírósági jóváhagyás szükséges. Ha azonban a megállapodás megkötése és jóváhagyása megtörtént, utána már nincs mód arra, hogy a fizetésre kötelezett szülőt később ezt meghaladó mértékben marasztalják, vagy részére tartásdíj fizetési kötelezettséget írjanak elő, hacsak az eredeti körülményekben valamely előre nem látható jelentős változás nem következett be, és az a gyermek megfelelő tartása érdekében szükségessé válik (PK 106. sz. állásfoglalás).

Követelhető-e a tartásdíj?

A kötelezettől elvárható olyan jövedelemszerző tevékenység folytatása, amelyből a minimális mértékű gyermektartásdíjat fizetni tudja (lásd Bírósági Határozatok -BH- 1997/30 szám). A kötelezően fizetendő (vállalt vagy megítélt) gyermektartásdíjon felül további anyagi támogatások biztosítása kizárólag a kötelezett belátására van bízva, ilyet tőle követelni nem lehet.

A kiskorú gyermeket megillető tartási követelés iránt - a kiskorú érdekében - a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert.

A tartási követelés 6 hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető 6 hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli.

Gyermektartásdíj fizetés nagykorú gyermek számára

A gyermek - függetlenül attól, hogy nagykorú - tartásra lehet jogosult akkor, ha azt egészségi állapota, betegsége, vagy munkaképtelensége indokolja. Annak megítélése, hogy az ilyen gyermek betegségével összefüggésben milyen mértékű munkaképesség-csökkenés áll fenn, orvos szakértői vélemény birtokában lehetséges. A véleményben foglaltaktól függően lehet köteles a szülő a gyermek teljes tartására vagy számára részleges tartás-kiegészítés biztosítására.

A családjogi törvény (1952. évi IV. tv vagy Csjt.) kimondja, hogy tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. Míg azonban a kiskorú gyermeket a szülő akár még a saját szükséges tartásának a rovására is köteles eltartani, addig a nagykorú gyermek csak akkor és olyan mértékben részesülhet tartásdíjban, ha és amennyiben a kötelezett saját szükséges tartásán felül azt megfizetni képes .

A tanulmányait folytató nagykorú tartásdíja

Az életpályára való felkészülést szolgáló és szükséges tanulmányokat folytató nagykorú gyermek tartási igényének elbírálásánál irányadó szempontokat a Legfelsőbb Bíróság - módosított - XXIX. számú Polgári Elvi Döntése (a továbbiakban: LB XXIX. sz. PED) tartalmazza. Szükségesnek minősül a gyermek által folytatott tanulmány, ha az az életpályára előkészítő szakképezettség megszerzéséhez szükséges tanfolyam, vagy főiskolai/egyetemi tanulmány. A szükséges tanulmányok folyamatosságát nem érinti az indokolt megszakítás (pl. gyakorlati idő), de szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.

Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott életpályára előkészítő tanfolyamra, főiskola, egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett (és erre képes) szülő nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek inkább létesítsen munkaviszonyt, amely révén a tanulmányai költségeiről, valamint a megélhetéséről maga gondoskodni tud. Még a második szakma megszerzését célzó tanulmányok is szükséges tanulmányoknak minősülnek, ha az első szakma gyakorlása egészségügyi szempontból a gyermek számára veszéllyel jár (BH 1999/24.).

Mikor nem kell tartásdíjat fizetni a nagykorú gyermek számára?

Nem kötelezhető azonban a szülő a nagykorú gyermek által korábban megszerzett szakképesítéssel azonos, vagy annál alacsonyabb szintű végzettséget nyújtó tanulmányok anyagi fedezetének biztosítására (BH 2001/20.), és pl. a gyermek heti 6 órás elfoglaltságot jelentő - szakképzettséget nem biztosító - külföldi nyelvtanfolyamát sem köteles támogatni (BH 2001/70.).

Nem köteles továbbá a szülő tartani (támogatni) a szükséges tanulmányait folytató munkaképes, nagykorú gyermeket akkor sem, ha

1. a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan (vagyis, ha a tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni, vagy ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik),

2. a gyermek a tartásra kötelezettel (vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával) szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenné válik),

3. ezáltal a szülő saját szükséges tartását, vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

Ugyancsak mentesül a kötelezett a tartásdíj-fizetési kötelezettség alól, ha a gyermek nagykorúvá válik, munkaviszonyt létesít, vagy ha sorkatonai szolgálatát megkezdi, ahol teljes ellátásban részesül.

A nagykorú számára fizetendő tartásdíj megállapítása

A munkaképes nagykorú gyermek részére - a szükséges tanulmányok folytatásának idejére - járó tartásdíj összegének megállapításakor a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni (LB XXIX. sz. PED). Az összeg megállapításakor a tanulmányok folytatásával kapcsolatos kiadásokon túlmenően számításba kell venni a kapott támogatásokat is (állami, társadalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelyezés, az étkezés terén nyújtott kedvezmény), a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (korrepetálásból eredő rendszeres jövedelmét, stb.) és vagyonát (BH 1984/274.). Amennyiben a tartásdíj fizetésre kötelezett bizonyítani tudja, hogy nagykorú továbbtanuló gyermeke a tanulmányai folytatása mellett jövedelemszerző tevékenységet is végez, vagy hogy saját vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosíthatósága esetén jövedelemre tehet szert, úgy mentesül a tartási kötelezettség alól.

Az ítélkezési gyakorlat a nagykorú gyermek részére a tartásdíjat határozott összegben állapítja meg. A nagykorú gyermek tartásdíja határozatlan és határozott időre is megállapítható, ez utóbbi akkor, ha a gyermektől elvárható, hogy szükséges tanulmányait egy megadott időn belül befejezze (BH 2001/228).

A tanulmányait folytató gyermek kötelezettségei

A tartásdíj fizetés ellenében a gyermeknek kötelessége, hogy a tanulmányait a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezze annak érdekében, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj, stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit adott esetben enyhítse. Ha a nagykorú gyermek - neki felróható módon - e kötelezettségének nem tesz eleget, az nem csak a tartásdíj összegének megállapítására hathat ki csökkentőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségét is eredményezheti. A kialakult bírói gyakorlat szerint pl. a középiskolai tanulmányait befejező nagykorú gyermektől elvárható, hogy tanulmányai befejezését követően a lehető legrövidebb időn belül elhelyezkedjen a saját megélhetésének biztosítása érdekében (BH 1981/99.).

Mentesül a szülő a tartásdíj fizetési kötelezettsége alól, ha a nagykorú gyermek a tanulmányait megszakítja, és a kötelezett szülőtől ezt követően már csak kivételesen várható el, hogy nagykorú gyermeke után újból tartásdíjat fizessen (pl. ha gyermek az érettségi vizsgát követően 3 évig munkaviszonyban állt, rendszeres jövedelemmel rendelkezett és csak ezt követően nyert felvételt az egyetemre (BH 1998/25.).)

A gyermektartásdíj állam általi előlegezése

Amennyiben az arra kötelezett tartásdíjat nem fizet - meghatározott együttes törvényi feltételek teljesülése esetén - a jogosult a gyermektartásdíj állam általi előlegezését kérheti.

Az előlegezés feltételei:

1. a bíróság a tartásdíj fizetési kötelezettséget már megállapította,

2. a tartásdíj behajtása bármely okból átmenetileg lehetetlen, és

3. a gyermeket gondozó személy sem képes a gyermek részére tartást nyújtani.

A tartásdíj előlegezésére a kötelező iskoláskor végéig, de legfeljebb a nagykorúság eléréséig van mód. Nagykorú gyermek részére tartásdíj már nem előlegezhető (BH 2000/159.).

A gyermektartásdíj állam általi előlegezése tárgyában - kérelemre - a jogosult lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal dönt..

A gyermektartásdíj megváltoztatása

Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított gyermektartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását vagy a tartás megszüntetését lehet kérni.

Amennyiben a tartásdíj összege a felek egyezségén alapult, az egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított 2 éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

Olyan - a körülményekben bekövetkező - változás, amely a tartás mértékének megváltoztatását indokolja, mind a jogosult, mind pedig a kötelezett oldalán egyaránt megvalósulhat. A változás azonban a tartás mértékére csak akkor van hatással, ha az lényeges, tartós, és összefüggésben van a jogosult szükségletével vagy a kötelezett teljesítőképességével.

A tartásdíj megváltoztatásáról szóló döntés alapja

A fentieknek megfelelően a gyermektartásdíj felemelhető, ha a gyermek szükségletei azt indokolják, a kötelezett jövedelmi viszonyai pedig lehetővé teszik (BH 2001/123.), vagy ha a szülő életmódjából, költekezéséből joggal feltételezhető, hogy a kimutatottnál lényegesen magasabb jövedelemmel rendelkezik (BH 2002/271.). Ugyancsak kérni lehet a tartásdíj felemelését, ha a tartást közös egyetértéssel már eredetileg is számbavehetően kisebb összegben állapították meg, mint amennyi a törvény szerint járna (bár tény, hogy ilyen hivatkozással gyermektartásdíj felemelése iránt eljárást szinte alig indítanak).

A gyermektartásdíj leszállítása illetve felemelése iránti perben megalapozott döntés meghozatalához a bíróságnak hivatalból tisztázni kell nemcsak a tartásra egy sorban köteles szülők kimutatható jövedelmét, hanem életkörülményeiket és egyéb vagyoni viszonyaikat is.

Rögzíteni kell azonban, hogy nem terjeszkedik túl a kereseti kérelmen a bíróság abban az esetben, ha a gyermektartásdíj megszüntetésére irányuló kereset alapján úgy dönt, hogy a megszüntetés helyett a tartásdíj mértékét szállítja le (BH 2001/374.).

A tartásdíj megváltoztatásának okaként fel nem hozható tények

A tartásdíj fizetési kötelezettség csökkentése iránti kérelem elbírálása során nem róható fel a kötelezettnek pl. az olyan munkahely változtatás, amelynek következtében a jövedelme csökken, feltéve, hogy a munkahely változtatás célja nem a tartásdíj kimutatható alapjának tudatos csökkentése. De az a körülmény sem, ha a munkahelyét azért változtatja meg vagy szünteti meg, mert a családi körülményeiben lényeges változás állt be, pl. a súlyosan beteg, rokkant feleség mellett a saját háztartásában élő gyermekei ellátásának terhe is rá hárul (BH1996/592.).

A korábban megállapított tartásdíj mértékének megváltoztatását nem lehet kérni azon az alapon, hogy a jogszabály a tartásdíj alapját vagy mértékét a korábbitól eltérően határozta meg, vagy hogy a tartásdíj összegének megállapítása óta a gazdasági körülményekben negatív irányú változások következtek be.

1952. évi IV. törvény;4/1987. (VI. 14.) IM rendelet;1997. évi XXXI. törvény; 2005. augusztus 25.

Forrás: http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/csalad/hazassag/ felbont/gyermektart

Vissza