 | |
 | |
 | |
 | |
 |
 | |
 |
Hagyatéki leltár és illetékesség
A hagyatéki eljárás jogszabályban pontosan meghatározott és körülírt nemperes eljárás, amely az örökhagyó halálának bekövetkeztével rendezi a hagyaték sorsát úgy, hogy megállapítja az öröklési rendet.
A hagyatéki leltár
A halálesetet a halottkém jelenti be a halál helye szerinti jegyzőnek. A halottkémen kívül bárki bejelentheti a halálesetet a jegyzőnek, illetve közjegyzőnek, ha a hagyatéki eljáráshoz fűződő jogi érdekét valószínűsíteni tudja .
Belföldi hagyaték leltározása iránt a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye, ha pedig belföldön lakóhelye nem volt vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes jegyző intézkedik . A leltározást -- mint leltárelőadó - a jegyző által megbízott előadó végzi.
Ha a jogszabály előírásai alapján hagyatéki leltárt kell készíteni, akkor az előadó köteles azt a halálesetről szóló értesítésnek (halottvizsgálati bizonyítványnak, holtnak nyilvánító határozatnak stb.), illetőleg a megkeresésnek a jegyzőhöz érkezését követő 30 napon belül összeállítani. Ha utóbb derül ki, hogy a meghalt személy után kötelező leltározás alá eső, de korábban még nem leltározott vagyon maradt, a leltárt attól a naptól számított harminc napon belül kell elkészíteni, amikor a jegyző erről a vagyonról tudomást szerzett .
A hagyatéki leltár szempontjából külön kezelendő a hagyatékban szereplő ingó és ingatlan vagyon. Magyar állampolgár után belföldön maradt ingatlant - értékétől függetlenül - minden esetben leltározni kell .
A belföldön maradt ingóságokat ezzel szemben csak akkor kell leltározni, ha azok értéke a háromszázezer forintot meghaladja, és
1. a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt, és ezek a körülmények a halottvizsgálati bizonyítványból megállapíthatók, vagy
2. nincs ismert örökös, vagy
3. a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá
4. ha a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.
Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy célszerű abban az esetben is leltárt készíteni, ha olyan vagyontárgy van a hagyatékban, ami fölött a rendelkezési jogot csak hagyatékátadó végzéssel lehet megszerezni. Ilyen például a részvény, az ékszerek, a gépjármű és az üzletrész.
A hagyatéki leltárnak szabatosan tartalmaznia kell az örökhagyó személyére és vagyonára vonatkozó adatokat, továbbá mindazt, ami a hagyaték átadásához, az öröklési illeték kiszabásához és az esetleges jegyzői eljáráshoz szükséges.
A vagyontárgyak értékét - lehetőleg a megjelent örökösökkel egyetértésben - a leltárelőadó állapítja meg. Ha az örökösök ezt az értéket vitatják, akkor a leltárban fel kell tüntetni azt is, hogy ők az illetékkiszabás alapjául milyen értéket fogadnak el. Az örökösöket tájékoztatni kell arról, hogy az öröklési illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg (a közlés megtörténtét is fel kell tüntetni a hagyatéki leltárban) .
A leltárelőadó a leltározás befejezését követő öt napon belül köteles a leltárt, valamint a hozzá kapcsolódó okiratokat - így, ha van, akkor a végrendeletet is - eljuttatni annak a közjegyzőnek, aki a hagyatéki eljárásra illetékes .
A leltárelőadón kívül a közjegyző is elkészítheti a hagyatéki leltárt, ha a halálesetet nála jelentették be vagy a leltározás szükségessége a közjegyző előtt folyó eljárásban merült fel .
Illetékesség
A hagyatéki eljárásra az a közjegyző illetékes - ebben a sorrendben -, akinek a működési területén:
1. az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt;
2. a halál bekövetkezett (ha nem volt belföldi lakóhely);
3. a hagyatéki vagyon található (ha az örökhagyónak nem volt belföldi lakóhelye, és ismeretlen helyen vagy külföldön halt meg) .
Ha a fenti 2. és 3. pont alapján több közjegyző illetékes, az eljárásra az jogosult, akinél korábban indult meg az eljárás .
Ha a hagyatéki eljárás során olyan vagyontárgy átadásáról is kell dönteni, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatéki eljárásnak tárgya nem volt, a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytatja le, aki a korábban meghalt örökhagyó hagyatékára az előző bekezdések szerint illetékes. Ha mindkét eljárás megindult, az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki ügyét az előző rendelkezés szerint illetékes közjegyzőhöz kell áttenni .
A nagyobb városokban és a fővárosi kerületekben több közjegyző is tevékenykedik, és a hagyatéki ügyekben a közjegyzők havonként váltakozva járnak el. A havi beosztás lényege, hogy az örökhagyó halálának napja - holtnak nyilvánítás esetén a halál idejeként megállapított nap - szerinti hónapban csak a 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet melléklete alapján kijelölt közjegyző járhat el.
Ha a közjegyző az ügyben törvényes akadály (kizárás, elfogultság vagy más ok) miatt nem járhat el, helyette az örökhagyó halálát követő hónapra az ugyanazon a székhelyen - a fővárosban az azonos működési körzetben - működő, eljárásra jogosult közjegyző járhat el, ennek hiányában pedig az a közjegyző, akit az illetékes területi kamara elnöksége kijelöl. Ha a kijelöléssel az érdekelt személyek vagy örökösök bármelyike nem ért egyet, akkor 15 napon belül kérelemmel fordulhat a székhely szerinti megyei (fővárosi) bírósághoz.
6/1958. (VII. 4.) IM rendelet; 2006. január 6.
Forrás: http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/vagyon/ orokles/hagyleltar
