??? Hat hónapos terhes voltam, amikor az élettársam elköltözött tőlem. Domonkos megszületését követően sem volt kíváncsi sem a gyermekünkre sem rám. Most a fiam 1,5 éves, és az apja ügyvédeken keresztül fenyegetőzik, – a bírósághoz már be is adtak egy kérelmet - hogy minden második hétvégén oda kell adnom neki a fiamat, különben végleg elveszik tőlem. Kétségbe vagyok esve, bár nem hiszem, hogy ezt bárki megteheti. A fiam nem is ismeri az apját, nem lehet egy ilyen kis gyereket csak úgy odaadni egy vadidegennek.

Ági

Kedves Ági!

A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján az ön gyermekének joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen, Ön pedig, mint a gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani DE a kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát és módját a jogszabályok nem határozzák meg. A kapcsolattartást a gyámhatóság vagy a bíróság fogja rendezni elsősorban egyezség létrehozásával, és ennek során a szülők a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, valamint egyéb formáiról megegyezhetnek. Egyezség hiányában a gyámhatóság illetve bíróság - a kapcsolattartás céljának megfelelően - a szülő méltányos érdekére, körülményeire és a gyermek korára, egészségi állapotára, előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt. Mivel bírósági beadványt említ, feltételezem, hogy volt élettársa a gyermek nála való elhelyezését kérte, mert egyéb esetben a gyámhatóságnak lenne hatásköre. Ha így van, bizony a bíróság súlyos véteknek és a gyermek érdekeivel ellentétesnek fogja minősíteni ha a gyermeket el akarja idegeníteni az édesapjától és megakadályozza kapcsolattartásukat. Ez a viselkedés a gyermek nevelésre való alkalmasságát kérdőjelezi meg.

Az Ön által megadott információkra tekintettel azt tanácsolom, a bírósági eljárásban feltétlenül kérje, hogy a gyermek életkorára tekintettel a kapcsolattartás joga ne terjedjen ki az elvitel jogára a gyermek 3 éves koráig. Álláspontom szerint egy 1,5 éves gyermeknek egy számára idegen ember általi elvitele olyan lelki törést okozhat, amely miatt pszichológushoz, orvoshoz lenne kénytelen járni. De egy fokozatos hozzászoktatással a szülő-gyermek kapcsolat kialakítható, tudatosítható és elmélyíthető. Az Ön gyermekének is elemi érdeke, hogy az édesapja ne csupán egy idegen ember legyen a számára. Próbáljanak peren kívül megegyezni abban, hogy a gyermeket az Ön lakásán, a gyermek napi ritmusát nem felborító időpontban ismerkedhessen meg egymással apa és fia.

Üdvözlettel,

Dr. Illés Blanka
ügyvéd

??? A férjemmel válófélben vagyunk, már 2 hónapja el is költözött otthonról, a 9 éves kisfiunk Milán nálam maradt. Szegényt nagyon megviselte az elválásunk, főleg az azt megelőző sok vita, veszekedés, így rendszeresen pszichológushoz járok vele, aki szerint Milának jobb lenne, ha nem kellene az apjánál aludnia. Milán nagyon szereti az édesapját, várja is a vele való találkozásokat, de nagyon ragaszkodik hozzám is, azt hiszem fél hogy engem is elveszíthet, ezért nem akarja az éjszakákat külön tölteni. Kérhetem-e bíróságtól, hogy kéthetente csak egy napra vihesse magával a férjem a fiunkat?

Anikó

Kedves Anikó!

Kérni természetesen kérheti, az hogy a kérelmének helyt ad-e a bíróság, ahhoz több információra lesz szüksége. Én ilyenkor azt szoktam javasolni, hogy a gyermeket kezelő pszichológus állítson ki egy szakvéleményt a gyermek állapotáról és a kapcsolattartás vonatkozásában tett javaslatáról. Ezt be kell nyújtani a bíróságnak és kérni, hogy ebben a kérdéskörben rendeljen ki szakértőt – ugyanis az Ön által benyújtott szakvélemény eljárásjogi szempontból nem minősül szakvéleménynek. Mégis érdemes beszerezni, mert egy hosszadalmas eljárásban sokára fogják az igazságügyi szekértőt kirendelni, de a kapcsolattartás ideiglenes rendezésénél a bíróság az Ön által benyújtott okiratot is figyelembe veheti – persze mérlegeli annak releváns voltát.

Én a gyermek érdekeire tekintettel mindenképp azt javasolnám hogy próbáljanak peren kívül megegyezni, akár mediátor bevonásával is, de ha ez nem sikerül a bíróság a szülő méltányos érdekére, körülményeire és a gyermek korára, egészségi állapotára, előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt. Tehát attól függően, hogy a kirendelt igazságügyi szakértő milyen szakvéleményt ad, elképzelhető, hogy az általánostól eltérően hétvégenként csak egy napot tölthet együtt apa és fia, nyilvánvalóan addig, amíg gyermeke pszichés állapota ennél hosszabb kapcsolattartást lehetővé nem tesz.

Üdvözlettel,

Dr. Illés Blanka
ügyvéd

??? A férjem 6 hónapja elköltözött, a fizetésének 10%-át utalja át nekünk havonta gyermektartásdíj címén, ami 8.000.-Ft. Ez olyan nevetségesen alacsony összeg egy gyerek havi rezsijéhez mérten, hogy inkább ne is küldje. Lemondhatok róla anélkül, hogy ebből bajom származna?

Kata

Kedves Kata!

A gyermektartásdíj összege gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-a. A bíróság a tartásdíj összegének maghatározásakor figyelemmel van a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, a szülők háztartásában eltartott más gyermekekre és a gyermek esetleges saját jövedelmére is. Tehát amellett, hogy a gyermektartásdíj a gyermekéé, és nem az Öné, Önnek mint a gyermek törvényes képviselőjének kötelessége lenne, hogy az ő érdekeit képviselve érvényesítse a gyermekének jogosan járó összeget, legyen az bármilyen csekély. Feltételezem válóperük még folyamatban van, de ha még nem indították el itt az ideje, hogy legalább a gyermektartásdíj érvényesítése végett – ha nem sikerül a férjével magasabb összegben megállapodni – megindítsa a peres eljárást. Tárgyi költségmentes a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, így anyagi szempontok nem kell hogy visszatartsák. Mindemellett határozott álláspontom, hogy a felek közti vitának nem lehet károsultja a gyermek sem a tartásdíj és egyéb anyagi szempontok, sem a kapcsolattartás tekintetében, tehát próbálja meg személyes ellenszenvét félretenni azokban a kérdésekben, ahol a gyermekének érdekeit is meg kell védenie.

Üdvözlettel,

Dr. Illés Blanka
ügyvéd

??? A feleségem el akar válni tőlem, és amellett, hogy követeli az összes vagyonunk felét, még az általam alapított Kft-ben lévő üzletrészem felét is kéri, pedig oda még a lábát se tette be soha életében. Tényleg megkaphatja? Rémálom lenne, ha minden taggyűlésen találkoznom kellene vele, ráadásul még bele is szólhatna az üzleti döntéseinkbe...

József

Kedves József!

Sajnos kevés információ áll a rendelkezésemre, hogy választ tudjak adni, de a szabályozás és a bírói gyakorlat főbb elemeit azért nagy vonalakban ismertetem. A konkrétumok tekintetében döntés előtt feltétlenül konzultáljon erre szakosodott ügyvéddel.

Az Ön különvagyonát képezi az üzletrész ha a házasságkötéskor már megvolt, vagy ha öröklés jogcímén szerezte, ajándékba kapta, vagy ha azt bizonyíthatóan egy különvagyoni tárgy értékesítéséből befolyt összegért szerezte. Egyéb esetekben az üzletrész közös tulajdonnak minősül, fel kell venni a vagyonleltárba, és ha a felének az értékét nem sikerül más vagyontárgyakkal megváltania illetve ebbe a felesége nem egyezik bele, akkor felmerül a közös tulajdonhoz kapcsolódó problémák köre.

A gazdasági társaságokról szóló törvény sem a társaság sem a tagok hozzájárulását nem követeli meg az üzletrészek átruházásához, tehát ha a tagok a társaság személyegyesítő jellegét helyezik előtérbe a vagyonegyesítő jelleggel szemben, akkor a társasági szerződésben kell rendelkezniük e nem kívánt személyi kör kizárásáról. Az üzletrészre vonatkozó közös tulajdon megállapításának jogi akadálya ha az üzletrész átruházását a társaság hozzájárulásához kötik, vagy a tagok az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen történő átruházás lehetőségét kizáják, vagy csak korlátozzák de a korlátozás személyi illetve tárgyi feltételei nem állnak fenn.

Ha a társasági szerződés a fent példálozó jelleggel felsorolt rendelkezései alapján a felesége tulajdona nem nem lesz megállapítható az üzletrészen, azért értékének felére jogosult. Az üzletrész értékét a felek egyező akaratnyilvánításának hiányában igazságügyi könyvszakértő fogja megállapítani a törzsbetét értéke, a kereslet-kínálat, a társaság nyereséges avagy veszteséges voltának függvényében.

Felhívom figyelmét arra is, hogy ha az üzletrész különvagyonnak minősül, annak haszna, pl. a kifizetett osztalék összege ha az a házasság alatt keletkezett, közös vagyon. A törzsbetétnek a társaság törzstőkén felüli vagyonából a házassági életközösség alatt végrehajtott törzstőke emelés folytán megzerzett része szintén házastársi vagyonközösség részét képezi.

Üdvözlettel,

Dr. Illés Blanka
ügyvéd

??? Végre vége lett a válóperünknek, most a férjem az ajándékba adott autót, és az ékszereimet akarja visszaszerezni, az ügyvédem szerint elég jó eséllyel. Igaz ez?

Heni

Kedves Heni!

Az ajándék visszakövetelhető az ajándékozó létfenntartásának veszélyeztetettsége miatt, a megajándékozott által az ajándékozó sérelmére elkövetett súlyos jogsértés miatt, és az ajándékozásra okot adó feltevés meghiúsulása miatt. A jogszabályi megfogalmazás ennél kicsit részletesebb, de amennyiben ezen feltételek valamelyike fennáll, akkor az ajándék – persze az összes körülmény gondos feltárása után – visszakövetelhető. Mivel a részleteket nem ismerem, konkrét választ nem adhatok, de egy tippet igen. Leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy a házasság tartósságára számítva történt az ajándékozás, és ez a várakozás meghiúsult. De abban az esetben, ha a házasság megromlását kizárólag az ajándékozó házastárs felróható magatartása idézte elő, akkor az ajándék visszakövetelésére nem kerülhet sor.

Üdvözlettel,

Dr. Illés Blanka
ügyvéd

??? Azért kérném a tanácsát, mert szeretném pontosan megtudni, hogy meddig kell gyerektartást fizetni, és milyen módon tudom lemondani a kifizetést, amit a vállalat von le? Egyáltalán a volt feleségemnek be kell jelentenie felém, ha a gyermek befejezte a tanulmányait?

A bírósági végzés úgy szól, hogy a mindenkori összjövedelmem 20-20%-a, de minimum 20000-20000 Ft/ hó. Ezek szerint van minimum, de vajon van-e maximum? Lehet maximalizáltatni az összeget? Vagy bármennyit kereshetek, akkor is a fizetésem 40%-a kerül kifizetésre?

Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel:

József

Kedves József!

1. Gyermektartásdíjat a gyermek 18 éves koráig kell fizetni. A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére viszont megítélhet rokontartás címén tartásdíjat a bíróság, ekkor a tartásdíj összegének megállapításakor a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni. Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha
a) a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan;
b) a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség);
c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

2. A végrehajtási jogban nem vagyok túl jártas, de tudomásom szerint a végrehajtást elrendelő bíróság végzéssel szünteti meg a végrehajtást, ezt kapja meg a munkáltató. Ha a felesége elmulasztotta bejelenteni, hogy a gyermekek már nagykorúak, illetve hogy a bírósági határozatban megjelölt tartási kötelezettség időtartama lejárt, tegye meg Ön. A jogosulatlanul felvett tartásdíj sajnos automatikusan nem jár vissza – a visszvégrehajtást tartásdíj esetén a törvény nem engedi - azt ha másképp nem megy, bírói úton kell érvényesítenie.

3. A tartásdíj összegének százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét, ami Önnél 20.000.-Ft. Ez valóban bizonyos szempontból minimum, mert ha a munkabér olyan összegű, hogy még az alapösszeg levonása sem lehetséges, azt, illetőleg annak le nem vont részét a munkáltató hátralékként nyilvántartja és - amint erre lehetőség nyílik - a hátralékot folyamatosan levonja. A gyermektartásdíjnak maximuma nincsen, sőt tapasztalatom szerint magas összegű munkabér esetén sem lehet a 15%-os törvényi minimumot megállapíttatni %-os tartásdíj esetén még arra hivatkozással sem, hogy gyermekenként pl. 140.000.-Ft tartásdíj igencsak meghaladja a gyermek havi szükségletét. Tehát ha valakinek fő jövedelemforrása a munkabére, akkor bizony sokat fizet… De ma már a vállalkozók élete sem sokkal könnyebb, mert például az én irodám is magánnyomozókkal dolgoztat akik pillanatok alatt felderítik a tartásra kötelezett valós vagyoni helyzetét, így a minimálbérről szóló jövedelemigazolások ma már nem sokat érnek…

4. Ha csökkentetni szeretné a tartásdíj összegét, ez bírói útra tartozik, a jövedelmi és vagyoni viszonyaiban történt jelentős változás alapot adhat rá: pl új gyermeke született akinek tartásáról szintén gondoskodni köteles, vagy elvesztette az állását, és lényegesen rosszabbul keres mint a bírósági ítélet meghozatalakor….stb. Ha már nem kiskorúak a gyermekek, akkor a szabályok sokkal kevésbé szigorúak, és jobb eséllyel csökkenthető a tartásdíj összege, sőt a bírói gyakorlat 23 éves gyermeknél már elvárja, hogy tanulmányai folytatásához anyagilag hozzájáruljon ő maga is.

Üdvözlettel,

Dr. Illés Blanka
ügyvéd

??? 2003. november 10.-én váltam el. Volt férjemmel megállapodást kötöttünk ügyvéd jelenlétében.

Két kiskorú gyermek (13,16éves) nála maradt. A megállapodásban leírtuk, hogy az anya láthatása nincs korlátozva.

Amennyiben nem tudunk megegyezni minden páros hétvége az enyém és minden ünnep másnapja, a nyári szünetből pedig 3-hét.

A tavaszi és téli szünetekre írásban nem tértünk ki. A téli szünetben a gyerekek nálam voltak 3 napot, de most az apa erre hivatkozva megtagadta a hétvégét.

Szeretném a tanácsát kérni mit tehetek ilyen esetben ?

Várom gyors válaszát.
Köszönettel:

Szilvia

Kedves Szilvia!

Feltételezem az ügyvéd előtt kötött megállapodást a bíróság elé terjesztették jóváhagyás végett, és a bíróság egyezségüket határozatba foglalta. Ebben az esetben az egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól, azon túl a kapcsolattartás rendezését gyámhatóságtól lehet kérni DE csak akkor lehet eltérni az eredeti egyezségtől ha az a kiskorú gyermekek érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán az egyezség valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

Az Ön esetében az ügy már a gyámhatóság hatáskörébe tartozik a 2 év leteltére tekintettel. Hivatkozzon arra, hogy a gyermekek érdekét szolgálja az anyjukkal való kapcsolattartás, és kérje, hogy az összes iskolai szünet fele is járjon Önnek. A gyakorlat az, hogy kapcsolattartás lehetséges minden második hétvégén szombat 9-től vasárnap 17-ig, a kettős ünnepek másnapján és az iskolai szünetek felében. Nyáron 2 hetes szakaszokat szoktak engedélyezni. Hangsúlyoznám, hogy ez szokásjog, nincs jogszabályi alapja, tehát érdemes először bemenni a gyámhatósági előadóhoz és szóban érdeklődni. Ha bizonytalan a siker, ajánlom, hogy keressen fel egy ezzel foglalkozó ügyvédi irodát, akik segíthetnek.

Összefoglalva tehát a férje jelenleg jogosan járt el a megállapodás alapján, de persze távolról sem korrekten, ezért ha valóban érvényesíteni szeretné jogait, próbálja meg a megállapodás módosítását elérni, ha nem megy, forduljon a gyámhatósághoz.

Üdvözlettel,

Dr. Illés Blanka
ügyvéd

??? Házassági bontóperrel kapcsolatban lenne néhány kérdésem.

Milyen hosszú az eljárás abban az esetben, ha nem közös megegyezéssel történik a válóper beadása, ugyanis a feleségem nem szeretne elválni, pedig már hónapok óta külön élünk.

Van egy 5 éves kislányunk akit rendszeresen látogatok (heti 2-3 alkalommal), de a feleségem meg szeretné akadályozni, hogy a kislányunk találkozzon az új párommal. Ameddig nincs meg a bírósági végzés mit tehetnék?

A bíróság kb. milyen gyakori láthatást szokott megítélni?

Jelenleg külföldön élünk, ezzel kapcsolatban több kérdésem is lenne:

Hogyan állapítja meg a bíróság a gyermektartás mértékét? Jelenleg a fizetésem kb.: 1/3-át adom oda.

Elköltözhet-e a feleségem a kislányommal ezer vagy több ezer km-re, mivel így nem igazán tudnánk tartani a kapcsolatot.

Válaszát előre is köszönöm.

Zoltán

Kedves Zoltán!

1. A házassági bontóper hossza nagyon sok tényező függvénye. Bíróságtól függően 4-6 havonta /néhol még ritkábban/ tűznek ki tárgyalást. Általában 3-5 évet szoktam mondani, de van 10 éve folyó per is.

2. A kapcsolattartás kérdésében ha még nincs per folyamatban a gyámhatóság dönt. Nincs olyan gyakorlat, amely minden ügyre vonatkozik a körülményektől függetlenül, de általában a következőképp néz ki: a különélő szülő jogosult a gyermekével való kapcsolattartásra minden második hétvégén szombat 9-től vasárnap 17-ig, a kettős ünnepek másnapján, az óvodai, iskolai szünetek második felében és nyáron 2X2 hét tartamban.

Az, hogy a felesége nem engedi, hogy a kislány találkozzon az új párjával emberileg szerintem érthető, és a gyermek szempontjából is ez lenne a szerencsésebb. A felelősségteljes szülői magatartáshoz hozzátartozik a gyermek érdekeinek szem előtt tartása. Ennek figyelmen kívül hagyása, a későbbiek során a láthatási jog korlátozását vonhatja maga után, de a részletek ismeretében ebben állást foglalni nem tudok.

Jogi szempontból az új párjának kapcsolattartási joga az Ön gyermekével nincs, viszont a kapcsolattartás helyét – tehát hogy hová viszi a gyermeket - nem szokták meghatározni, vita esetén környezettanulmányt készíttet a bíróság /gyámhatóság/, és ez alapján dönt, hogy a gyermekkel mennyit, hogyan és hol találkozhat – pl. csak az anya tartózkodási helyén láthatja, ami 6 év alatti gyermeknél esetleg elérhető kérés lenne a felesége részéről. Ha ezt gyorsan akarja rendezni, perindítás előtt forduljon a gyámhatósághoz.

3.A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni: a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre, és a gyermek saját jövedelmére is.
A tartásdíjat százalékos arányban, vagy határozott összegben, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni.

A gyakorlatban a tartásdíj összege gyermekenként az átlagos jövedelem 20%-a. A külföldön munkát végző kötelezett belföldi jövedelmét kell elsődlegesen bizonyítani. Ha ez nem sikerül, akkor korábbi belföldi jövedelmét, vagy ugyanazon időszakra vonatkozó azonos munkakört betöltő dolgozók átlagjövedelmét veszi figyelembe a bíróság. Ha bevallja önként a külföldön elért jövedelmét, akkor az hiába magasabb a belföldi munkabéreknél, a szülők arányos teherviselésének szabálya szerint 20% megállapítására számíthat.

4. A gyermek végleges külföldre távozásához egyrészről a gyámhatóság jóváhagyása, másrészt a különélő, elvált szülők hozzájárulása is szükséges. Vita esetén a bíróság döntését lehet kérni, ekkor az összes körülmény alapján dönt a külföldre távozás mellett, avagy ellen. Az más kérdés, hogy ha a felesége eltűnik a gyermekkel, profi magánnyomozóknak is gondot jelent a felkutatásuk...

Üdvözlettel,

Dr. Illés Blanka
ügyvéd

??? Köszönöm szépen a gyors válaszát és ezzel kapcsolatban felmerült még néhány kérdés bennem.

Azt írta, hogy a gyerek szempontjából is az lenne a szerencsésebb, ha nem találkozna az új párommal. A kérdésem az lenne, hogy meddig kellene ezzel várni, mert azért ez előbb-utóbb elkerülhetetlen és nem vagyok biztos benne, hogy a titkolózás és rejtegetés hosszútávon a gyerek érdekeit szolgálja.

A másik, hogy lehet hogy félreérthetően fogalmaztam, de jelenleg mindannyian külföldön élünk és dolgozunk letelepedési engedéllyel és ez valószínűleg hosszabb távon is így lesz és ebben egyet is értünk a feleségemmel. Ez egy elég nagy ország és ezért kérdeztem, hogy elköltözhet-e olyan messzire (pl: 1000-2000 km-re), hogy lényegében meghiúsítja a láthatást, bár nyilván Ő azt fogja mondani, hogy menjek nyugodtan.

A jelenlegi helyzetben egyáltalán érdemes-e a magyar bírósághoz fordulni, vagy inkább az ittenivel kellene intézni az ügyet?

Válaszát előre is köszönöm.

Zoltán

Kedves Zoltán!

1. A magyar nemzetközi magánjog szabályai szerint nem akadálya a magyar bíróság előtti eljárásnak az, hogy mindketten külföldön tartózkodnak – feltételezem mindhárman magyar állampolgárok. Az, hogy adott ország hatósága felbontja-e a házasságukat, azt az ottani nemzetközi magánjogi jogszabályok, nemzetközi szerződések és a viszonosság határozza meg – erre a tartózkodási helyéül szolgáló állam jogszabályainak ismerete szükséges. Arra a kérdésre, hogy melyik állam bírósága előtt érdemesebb megindítani a válópert, kellő információ híján nem tudok válaszolni.

A határozat végrehajtása szempontjából mindenképp egyszerűbb, ha annak az államnak a határozatát kéri, ahol a gyermek 18 éves koráig tartózkodni fognak. Ha külföldi bíróság határoz, akkor e határozatnak csak akkor lesz Magyarországon joghatása, ha a következő törvényi feltételeknek megfelel:
a) az eljárt külföldi bíróság vagy más hatóság joghatósága a magyar törvényben megállapított joghatósági szabályok valamelyike alapján megalapozott volt;
b) a határozat azon állam joga szerint, amelyben azt meghozták, jogerőre emelkedett;
c) Magyarország és a határozatot hozó bíróság, vagy hatóság állama között viszonosság áll fenn;
Nem ismerhető el a külföldi határozat, ha
a) annak elismerése a magyar közrendbe ütköznék;
b) az, akinek terhére a határozatot hozták, az eljárásban sem személyesen, sem meghatalmazott képviselője útján nem vett részt, azért mert az idézést és a keresetlevelet vagy az eljárás megindításának alapjául szolgáló egyéb iratot részére lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén nem kézbesítették szabályszerűen és olyan időben, hogy a védekezésre módjában állt felkészülni;
c) a határozat olyan eljárás eredményeként került meghozatalra, amely a magyar eljárási jog alapvető elveit súlyosan sértette;
d) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt azonos felek között magyar bíróság vagy más hatóság előtt a perindítás hatályai a külföldi eljárás megindítását megelőzően beállottak (perfüggőség); e) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában magyar bíróság vagy más hatóság azonos felek között korábban jogerős érdemi határozatot hozott.

Üdvözlettel,

Dr. Illés Blanka
ügyvéd